A G20-országok (idetartozik az egész EU, Egyesül Államok, Egyesült Királyság, Ausztrális, stb.) műanyagfelhasználása az évszázad közepére közel megduplázódik, hacsak nem születik átfogó és jogilag kötelező érvényű globális egyezmény, szabályozás a fogyasztás visszaszorítására - világít rá egy kutatás legfontosabb eredményeire a Reuters.
A vártnál kevésbé nőtt a globális energiaiparhoz köthető szén-dioxid-kibocsátás 2022-ben a tiszta energiaforrások, például a nap- és szélenergia, az elektromos járművek és a hőszivattyúk növekedésének köszönhetően - közölte csütörtökön a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) - írja a CNBC.
Az Európai Unió energiafelhasználása 6%-kal, a CO2 kibocsátás pedig 5%-kal lenne csökkenthető az EU ma meglévő épületállományának korszerűsítésével. Az európai befektetők közel kétharmada véli úgy, hogy a következő három évben a fenntarthatóság egyre fontosabb szempont lesz az ingatlanbefektetési döntéseknél. A trendek Magyarország esetében is érvényesek, ezt támasztja alá a bérlői oldal is, erősítették meg az ICON Real Estate Management szakértői.
Lengyelországban kezdi a kelet-közép-európai autóipari akkumulátor-újrahasznosítás beruházásfejlesztési programját az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az EIT InnoEnergy.
Energiagazdálkodási és fenntarthatósági stratégiájának egyik fontos lépéseként, 2023 elejétől a GTC Magyarország minden üzemeltetett kereskedelmi ingatlanjában 100 százalékban zöld villamosenergiát használ. Az ingatlanfejlesztő vállalat jelenleg éves szinten 40 GWh megújuló forrásból beszerzett, illetve megújuló megoldásokkal előállított energiamennyiséget vásárol. A zöldenergiára való átállás mellett ugyancsak folyamatban van a GTC hazai épületeinek energetikai korszerűsítése, ami 2025-ig várhatóan 20 százalékkal csökkenti a vállalat energiafelhasználását.
25 millió eurót fektet be az Európai Beruházási Alap egy páneurópai klíma-tech kockázati tőkealapba. A befektetés célja, hogy a magvető fázisban (seed) az éghajlatváltozási tevékenységre forrásokat mozgósító alapítók finanszírozási hiányosságait pótolják - írják a közleményükben.
Kerékpár, autómegosztás és IoT – ezek lehetnek a közlekedés legfontosabb trendjeit 2023-ban a GreenGo közleménye alapján. Egyes statisztikák szerint egyre többen gondolják úgy, hogy felesleges sok millió forintért olyan gépjárműveket birtokolniuk, amik átlagosan napi egy órát vannak használatban. Ezzel párhuzamosan a kerékpárforgalom pedig nagy növekedés elé néz a világ nagyvárosaiban. A trendek azt mutatják, hogy egyre közelebb kerülünk ahhoz is, hogy pillanatok alatt javaslatot kapjunk egy applikációtól az összes közlekedési eszközök ideális kombinációjáról például egy útvonattervezés során. A dolgok internete (IoT) a jövőben több milliárd eszközt köt majd össze az okostelefonoktól a fűtési rendszereken át az autókig.
A közösségi közlekedés ösztönzése, egy zöldebb jármű-állomány, illetve az áruszállítás átalakítása mind csökkenő irányba terelhetné a közlekedésből eredő károsanyag-kibocsátási mennyiséget, egyre közelítve a nettó zéró kibocsátási célokat. A fenntarthatóbb közlekedésről fogalmazott meg hét javaslatot a Green Policy Center.
A Portfolio-nak adott interjút David Michael McCabe, az IKEA magyarországi, csehországi és szlovákiai régiójának ügyvezető igazgatója és fenntarthatósági vezetője. A beszélgetésben többek között szóba került a magyarországi munkaerőhiány, a magyar vásárlók tudatossága, a körforgásos gazdaság és a cég szerepvállalása az Ukrajnában kialakult helyzet kezelésében. A vállalati vezető arról is beszélt, hogy a családosok most már visszavihetik a cégnek a "kinőtt" gyerekbútorokat, hogy azok más családokhoz kerülhessenek, illetve arra is kitért, hogy az IKEA kísérletezik a kidobott karácsonyfák újrahasznosításával is.
A klímaváltozás mára egyértelműen tapinthatóvá vált. A nyári hőhullámok, állóvizeink kiszáradása, vagy éppen az enyhe telek egyre gyakoribbak lesznek. De valóban mindenhol és mindenki ezt érzi? Hogyan viszonyulunk a klímaváltozáshoz? Kinek a feladata tenni ellene? Vajon elkezdtük az alkalmazkodást?
Hatalmas területekről való tömeges elvándorlással fenyeget a tengerszint-emelkedés gyorsulása - figyelmeztetett kedden New Yorkban, a Biztonsági Tanácsban az ENSZ főtitkára, akit a Guardian idézett.
A nemzetközi összehasonlításokban hazánk klímateljesítménye nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el, azonban európai uniós viszonylatban az átlagnál hátrébb jelzik a különféle rangsorok - derül ki a Green Policy Center Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentéséből, amely két tíz éves időszakot (2010-2020 és 2020-2030) vet össze, hogy érzékeltesse az előttünk álló klímaváltozással járó kihívás mértékét. Magyarország ugyan teljesítette a nemzeti klímacélokat 2020-ra, ugyanakkor az elmúlt évtized kibocsátási tényadataiból jól látszik, hogy mennyire jelentős trendváltásra van szükség, ha a 2030-as célok elérését komolyan vesszük.
Tavaly augusztus óta, amikor bevezette az Egyesült Államok az úgynevezett "klímatörvényét" - hivatalos nevén inflációcsökkentési (IRA) törvényt - több mint 100 ezer tiszta energiával kapcsolatos új munkahelyet jelentettek be a vállalatok. Az új munkahelyek mögött eddig mintegy 90 tiszta energiához köthető új projekt áll, az összértékük megközelíti a 90 milliárd dollárt - áll a Bloomberg cikkében.
Az első körforgásos alapon épülő cseh irodaház a Skanska fejlesztése alatt valósul meg, a 20 ezer négyzetméteres prágai iroda- és üzlethelyiségeket is magába foglaló ingatlan lebontott épületekből származó anyagokból fog megvalósulni - áll a Property Forum cikkében. A használt anyagokból épülő irodaház a legmagasabb szintű LEED és WELL épületminősítéseket célozza meg.
A BP olajipari nagyvállalat egy hatalmas szén-dioxid-leválasztási projektet tervez az Északi-tengerben, a projekt megvalósítása kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy Nagy-Britannia elérje a kibocsátási céljait. Az elképzelés jó, de a probléma abból adódik, hogy az Orsted energiaipari óriáscég mindeközben egy hatalmas tengeri szélerőműparkot kíván építeni (tengefenékhez rögzített szélturbinákkal) éppen ugyanott, hogy segítse az országot a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célok elérésében - írja a Reuters.
Sürgeti az Európai Uniót négy ország - Hollandia, Belgium, Dánia és Luxemburg - hogy tűzze ki azt az időpontot, amikortól az Európában értékesített új teherautók és buszok szén-dioxid-kibocsátása már csak nulla lehet - írja a Reuters.
A 2022-es nyári aszályokat látva, most talán mindenki jobban érti azokat a szakértőket, akik a globális felmelegedés generálta szélsőséges időjárástól intik óva a lakosságot a világ minden pontján. Egyre gyakoribbá és erősebbé válnak ugyanis azok a természeti csapások, amelyek nem természetesen, hanem az ember okozta éghajlatváltozás miatt jönnek létre. Áradások, tűzvész, vízhiány, hőhullámok és még sorolhatnánk. Ezekből bizony jó néhány Magyarországot is érinti, a hőséghullámok néma gyilkosként veszélyeztetik sokak, nemcsak az idősek egészségi állapotát, de hosszú távon a súlyos vízhiányra, így mezőgazdasági problémákra is érdemes felkészülnünk az átlaghőmérséklet emelkedésével. De nem is kell ennyire előre szaladni, már idén is elképzelhető, hogy a természeti csapások közül éppen az áradással kell majd megküzdenünk, többször megtörtént már ugyanis, hogy a nagyobb szárazságokat áradások követik - Prof. dr. Ürge-Vorsatz Diána szerint, aki a CEU professzora, és a Kormányközi Éghajlatváltozási Testületben alelnök. A magyar helyzetképről, illetve az elmúlt hónapok fontosabb eseményeiről kérdeztük a szakértőt.
A hidrogénben rejlő potenciál, mint a dekarbonizációs törekvések egyik lehetséges kulcsa, ma már nyilvánvaló, aligha van olyan uniós ország, amely ne rendelkezne valamilyen fajta hidrogénstratégiával. Azonban az, hogy a mindennapokban megjelenjen, vagy még inkább az ipari termelésben egyre nagyobb teret nyerjen, annak módja még korántsem egyértelmű, de abban a legtöbb szakértő egyetért, hogy a mobilitáson keresztül vezet az út a hidrogéngazdaságba. Ennek megfelelően egy uniós projekt keretében a magyar utakon is, teszt jelleggel, forgalomba áll egy hidrogén üzemanyagcellás busz január 16-18. között, Pakson. Az esemény szervezőit, Mayer Zoltánt, a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület titkárát, Weingartner Balázst, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. elnök-vezérigazgatóját, és Bándy Tamást, a nagynyomású hidrogéntöltőállomást biztosító Messer Hungarogáz Kft. energiairányítási igazgatóját kérdezte a Portfolio, mi kell ahhoz, hogy állandósuljanak ezek a buszok a forgalomban, hogyan lehet motiválni az iparági szereplőket a technológia adaptálásában, és milyen segítségre számítanak ehhez az államtól.